Nem ez volt a forint éve. A nagy kérdés pedig immár az, hogy jövőre változik-e a helyzet.
Elindult az EUYOU projekt kérdőíve, amely lehetőséget ad arra, hogy véleményével hozzájáruljon az Európai Unió kohéziós politikájának fejlesztéséhez.
Raffaele Fitto, az új uniós kohéziós biztos, még el sem kezdte a munkáját, de máris szembesül a helyi vezetők és az Európai Bizottság közötti hatalmi harccal. A tét óriási: a következő hétéves költségvetésben évi 392 milliárd euró sorsa dől el.
A Fővárosi Közgyűlés következő ülésén dönthetnek a lakhatási válság felszámolására tett javaslatokról. A képviselők az SZMSZ-t is módosíthatják, de egyelőre nem lesznek helyettesei a főpolgármesternek - számolt be az InfoStart.
Az Európai Unió 2025-ös költségvetési tervezetének bemutatásakor Banai Péter Benő, a magyar Pénzügyminisztérium államtitkára az EU soros elnökségét képviselve ismertette, a tervezet 191,5 milliárd eurós kötelezettségvállalást és 146,2 milliárd eurós kifizetést tartalmaz, figyelembe véve az orosz-ukrán háború és a migrációs válság hatásait. Azonban egyes területeken költségcsökkentéseket irányoz elő. Johannes Hahn uniós biztos kritikával illette a Tanács kiadáscsökkentéseit, amelyek szerinte veszélyeztethetik az EU versenyképességét és innovációját.
Az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze (RRF) keretében eddig 275 milliárd eurót osztottak ki a zöld átmenet támogatására, de a jelentés szerint az RRF valódi hozzájárulása a klímavédelmi célokhoz „nem egyértelmű”, mivel több projekt nem felel meg a zöldkritériumoknak – állapította meg az Európai Számvevőszék.
Még mindig nem lát tisztán az Európai Bizottság a magyar igazságügyi reformokkal kapcsolatban, ezért újabb kérdéseket küldtek a kormánynak - értesült hivatalos forrásból az Eurologus. A levelezés megszakítja az eljárást, ami a magyar pénzek további csúszását jelenti.
Ha záros határidőn belül nem sikerül megállapodni az Erasmus-vitában az összeférhetetlenségi szabályokból a magyar kormány és az Európai Bizottság között, majd aláírni a szerződéseket az uniós támogatásokat kezelő Tempus Közalapítvány és a modellváltott felsőoktatási intézmények között, akkor sok diák és tanár számára már idén ősztől megszűnik a részvétel lehetősége az Erasmus plusz programban – jelentette ki a Népszava kérdésére Johannes Hahn uniós költségvetési biztos egy keddi brüsszeli tájékoztatón.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban egy témával foglalkoztunk, az Európai Bizottság ugyanis közzétette országspecifikus ajánlásait, amiben a magyar kormány több emblematikussá vált intézkedésének átalakítását várná el. Mindezt ráadásul egy olyan környezetben, amikor egyfelől a magyar EU-pénzekről továbbra is folyik a vita a Bizottság és a magyar kormány között, másrészről pedig a hazai költségvetés helyzete sem túl rózsás. A mai adásban ezt a komplex, sokváltozós képet értelmeztük Csiki Gergellyel, a Portfolio lapigazgatójával, valamint Szabó Dániellel, lapunk EU-s ügyekkel foglalkozó elemzőjével.
A 2004 és 2013 között érkezett EU-források nagyjából tizedét fordította a magyar állam különféle vállalati támogatásokra, elsősorban annak reményében, hogy a források által generált beruházás technológiai megújuláshoz és termelékenység-növekedéshez vezet, ami hosszabb távon növeli a versenyképességet és a béreket. Jelentőségéhez képest közel sem tiszta, hogy pontosan milyen hatásai voltak és vannak ennek a szakpolitikának. Vajon a nyertes vállalkozók főképp új autóra költötték a támogatást, vagy a szakpolitikának köszönhetően high-tech termékeket kezdtek exportálni, és a legjobb úton vannak az unkornissá válás útján?
A Telex értesülései szerint energiaügyi projektre használná fel a magyar kormány az EU-tól kapott újjáépítési hitelkeretet.
Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a Bloombergnek adott nyilatkozatában mérsékelte a várakozásokat azzal kapcsolatban, hogy mikorra sikerülhet megállapodásra jutnia a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal (EB) az uniós pénzekről.
A Portfolio információi szerint ezekben a napokban kerül sor egy magasszintű egyeztetésre az Európai Bizottság és a magyar kormány között a helyreállítási alappal és a jogállamisági eljárással kapcsolatos ügyekben és ez az egyeztetés kulcsfontosságú abban is, hogy milyen menetrend szerint mikor várható a két fél közötti megállapodás, majd a brüsszeli átutalások megindulása. Cikkünk elkészítéséhez összesen hat budapesti és brüsszeli forrással beszéltünk és közülük ketten is azt mondták: a tárgyalástól függően nem zárható ki, hogy még a brüsszeli nyáriszünet előtt elfogadja a Bizottság a 2021-2027-es EU-pénzek alapdokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, de pénzek csak akkor érkeznek majd, miután az egyes fejlesztési programokat is külön-külön elfogadta a testület. A helyreállítási alapból pedig még akkor is csak leghamarabb jövő tavasztól jöhet átutalás, ha idén őszre tényleg megszületik az írásos megállapodás. Azért, hogy ez mindenképpen megszülessen, a kormány a háttérben számos fontos felajánlást tett Brüsszel felé, köztük azt az ötöt, amit eddig nyilvánosan bejelentett, de van néhány ezeken felüli komoly felajánlás is, amelyeket exkluzív információink alapján külön is bemutatunk. A tárgyalási dinamika tehát úgy néz ki, hogy a kormány határozottan akarja a megállapodást a Bizottsággal, amely szintén konstruktívan áll ehhez, de közben a saját párhuzamos belső folyamatait is rendbe akarja tenni és mindezek mellett fél szemmel az Európai Parlamentre is figyelnie kell.
Az Európai Bizottság ma küldi el azokat a leveleket Lengyelországnak és Magyarországnak, amelyek az első informális lépésként értelmezhetők az eddig sosem használt jogállamisági mechanizmusban, és akár az uniós támogatások csökkentéséhez is vezethetnek - értesült a Politico két uniós tisztviselőtől.
Éppen akkor, amikor az Európai Parlament perrel fenyegeti az Európai Bizottságot, hogy június 1-ig nem lépett semmit az EU-s pénzek jogállamisági feltételrendszere miatt Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, kiszivárgott, hogy ősszel végrehajtási szakaszba léphet az egész mechanizmus és ennek jegyében 9 uniós tagállamnak fontos levelet küldhet a Bizottság. Ennek előfutáraként az is kiderült, hogy már a jövő héten elküldi a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a mechanizmus alkalmazásához szükséges iránymutatások első tervezetét. Mivel egyelőre nem tudni, hogy az Európai Bíróság mikor hoz ítéletet a jogállamisági rendeletről, ezért lebegtetheti az egész témát a Bizottság, mégis nagyon úgy tűnik, hogy az iránymutatások első tervezetének átküldésével igyekszik „leszerelni” a Parlamentet, hogy az ne indítson pert őszig a Bizottság ellen.
Az Európai Bizottság december 31-ig meghosszabbította és tovább bővítette az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretrendszer hatályát a koronavírus-járvány okozta nehézségekkel küzdő gazdasági szereplők működésének támogatására - közölte az uniós bizottság csütörtökön.
Előtte azonban több fontos makroadat is érkezik.
Kis mértékben átalakítja idei kibocsátási szerkezetét az ÁKK.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
